A Li-2-es típus a magyar közforgalmú repülésben

A második világháború után, hasonlóan Bulgáriához, Romániához és Jugoszláviához, hazánkban is megalakult egy, a szovjetekkel közös légiforgalmi vállalat MASZOVLET néven. Az 50-50 százalékos részesedésű Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt. 1946. március 29-én tartotta alakuló ülését. Még ez év augusztusában megérkeztek Budaörsre a taskenti, 84-es számú repülőgépgyár által készített első Li-2-es repülőgépek e társaság részére. Az öt repülőgépet az átvétel után magyar felség- és lajstromjelekkel látták el HA-LIA-tól HA-LIE-ig, majd megkezdődtek a próba- és gyakorló repülések. Az első magyar pilóták régi tapasztalt repülők voltak. Néhány név közülük: Berényi Attila, Fejér Botond, Gách György, Kucsera József, Majoros János, Pirity Mátyás, Stifter János, Zsíros András.

1946. október 15-én 8.30-kor indultak el az első menetrend szerinti járatok vegyes, szovjet-magyar személyzettel. A HA-LIB Stifter János kapitánnyal Szombathely felé, a HA-LIA pedig Nyikolaj Szivak szovjet pilótával Debrecenbe vette útját. Ezt követte november 4-én a szegedi, december 16-án a győri járatnyitás. 1947-ben Pécs és Miskolc, 1950-ben Nyíregyháza és Békéscsaba, 1951-ben Kaposvár, Nagykanizsa és Zalaegerszeg következett. Az első nemzetközi járatot 1947. június 19-én a Budapest-Prága vonalon nyitották. Szállítottak utasokat, árut és postát. Az első öt repülőgépet 1947-ben újabb négy, majd 1948-ban további kettő követte, amelyek a HA-LIF-től HA-LII-ig, illetve a HA-LIK és HA-LIL jeleket kapták.

A belföldi légi vonalak gyorsan bővültek, amelyek nagy segítséget jelentettek a háború alatt tönkrement vasúti és közúti hálózat, illetve a szegényes járműpark miatt akadozó utas- és áruszállítási feladatok elvégzésében. A HA-LIG jelű repülőgép 1948-ban egy repülőesemény áldozata volt, de szerencsére a szárny cseréjével sikerült újra üzemképes állapotba hozni. Az akkoriban szokásos vasárnapi üzemszünetekben a forgalmi repülőgépeket az ejtőernyős sportolók használták. A Budapesten és környékén, valamint a vidéki városokban tartott bemutató ugrásokhoz segítségül, részben az időközben szerencsétlenül járt HA-LIL és HA-LIK jelű repülőgépek pótlására, 1952-ben a polgári légi közlekedés részére megérkezett egy eredetileg a hadseregnek szánt zöld színű Li-2-es, amely a HA-LIM jelet kapta.

1957-ben a Néphadsereg 13 darab repülőgépet adott át az 1954-ben teljes magyar tulajdonba került vállalatnak, új nevén a MALÉV-nek, amelyek HA-LIN-től HA-LIZ-ig lettek lajstromozva. Mivel újabb repülőesemények következtében a HA-LIF, a HA-LII és a HA-LIM repülőgépeket selejtezni kellettt, az átvett repülőgépekkel együtt ebben az időben húsz Li-2-es repülőgép szállította az utasokat és az árut a vidéki városokba és az országhatáron túlra. Összesen 25 példány szolgált a magyar polgári légi közlekedésben.

A Ferihegyi repülőtér hangárjában és motorműhelyében a repülőgépek motorjainak és sárkányának teljes nagyjavítását rendszeresen végezte az időközben nagy tudásra és tapasztalatra szert tett műszaki gárda.

Az ötvenes évek végére a belföldi légi közlekedés elveszítette jelentőségét az addigra felfejlődött közúti és vasúti utas- és áruszállítással szemben. A nemzetközi járatok is részben gyorsabb, részben nagyobb teljesítményű repülőgépeket igényeltek. A modernebb Il-14-es és az újonnan forgalomba állított Il-18-as típusok kiszorították a Li-2-eseket a nemzetközi vonalakról.

1961-ben a HA-TSA, az egyetlen C-47-es katasztrófáját követően a MALÉV felszámolta Li-2-es flottáját. Egyes repülőgépek visszakerültek a Néphadsereghez, mások az MHS (Magyar Honvédelmi Sportszövetség) szolgálatában járták tovább a levegő országútjait különböző feladatokat teljesítve. A selejtezésre szánt példányok magyarországi nagyvárosok parkjaiba kerültek, vagy tűzoltógyakorlatokon elégették őket.

1, Az amerikai előd
2, A Li-2-es repülőgép története
3, A Li-2-es típus a magyar közforgalmú repülésben
4, A Li-2-es típus a Magyar Néphadseregben