HA-LIA

Olasz Károly nyugalmazott Malév repülőgép parancsnok visszaemlékezéséből.

Forrás: Magyar Repüléstörténeti Társaság kiadványa, 2004.

Talán az első szegedi járaton történt, még 1961. február 20-án. A HA-LIA-val indultunk haza Szegedről. Lassan gurultunk a repülőtér végéhez, a felszálláshoz, egyszer éreztem, hogy a bal futó elkezd süllyedni, gázt adtunk, hogy kijöjjünk onnan. Először valami gödörre gyanakodtunk, de néhány méter után a másik futó is süllyedni kezdett, és a repülőgép - a légcsavarok húzóereje, és a kerekek megállása - következtében orra állt. A forgó légcsavarok belemartak a földbe és a lapátokvégei visszagörbültek. A motorokat gyorsan leállítottuk. A pilótakabin ablakok tiszta sarasak lettek. Az utasokat sikerült gyorsan az első pilóta mögötti ajtón keresztül kiszállítani a gépből, nem tudhattuk, hogy nincs-e benzinfolyás, ami komoly tűzveszélyt jelenthetett. Szerencsére senkinek, semmi baja nem történt. Kerestük, hogy mi okozta a balesewtet. Láttuk, hogy a repülőtér ezen részén a talaj teljesen puha volt. Fentről semmit sem lehetett látni. Mi szabályosan, lassan gurultunk, nem nagy gázzal, ezért nem is vágódtunk át, amiből sokkal komolyabb baj lehetett volna. Az esetet jelentettük, és vártuk a Budapestről kiszálló bizottságot. Ez valamikor dél körül lehetett. Vártunk-vártunk, de nem jöttek. Már késő délután volt, még mindig semmi. Egyszer jött egy kisfiú és újságolta, hogy "pilóta bácsik a gép visszaült a farkára!". Először nem akartunk hinni neki, kimentünk, és lám igazat mondott. A gép elgörbült légcsavarlapát végekkel, sáros orral ott állt normál helyzetben. Csak másnap jött meg a bizottság és ezután a rendőrségen elkezdődött a kihallgatásunk. A gépet később megjavítva visszarepülték Ferihegyre. Mindent egybevetve piszok kellemetlen eset volt.

HA-LIF

Forrás: saját kutatás.

A HA-LIF lajstromjelű, Li-2P típusú repülőgép Miskolc repülőterén, valamikor 1947 és 1949 között balesetet szenvedett. A baloldali futómű becsukódott, a motor és a légcsavar megsérült. A kijavítások után ismét forgalomba állt.

HA-LIF

Forrás: Aeromagazin 2013. december-2014. január, Zainkó Géza, Václav Pechar.

1954. december 23-án 11 óra 48 perckor a HA-LIF jelű, Li-2P típusú repülőgép, 14 utassal a fedélzetén, a HA-LII repülőgépet követve, Budapest – Prága járatra indult. A ferihegyi indulás előtt a személyzet nem kapott semmilyen különleges eligazítást az úton várható időjárással kapcsolatban. Václav Pechar kutatása szerint a hidegfront betöréséről szóló előrejelzést már reggel 6 órakor elküldték Prágából Budapestre. Röviddel a HA–LII felszállása után indultak, és 2700 m-es magasságon repülve látták, hogy az, Brnót elhagyva, belerepült a felhőbe, majd ők is követték az előttük haladó repülőgépet. A felhőben erős villámlást, dörgést, turbulenciát, ellenszelet és hózáport tapasztaltak. Először a pitot-csövek jegesedtek el, és tették használhatatlanná a sebességmérőket, majd a motorok teljesítménye is csökkent a szívotorkok eljegesedése miatt, végül a bal motor le is állt. Ezt a többszöri próbálkozás ellenére sem tudtak újraindítani. A repülőgép lassan elkezdett veszíteni a magasságából, és 1800 méteren jutott ki a felhőalapból. A biztonságos repülést a hegyek közelsége miatt nem tudták folytatni, ezért a kényszerleszállás mellett döntöttek Benesov település melletti sportrepülőtérre. Meglátták a pályát, de a bal oldalon leállt motor, és a kedvezőtlen irányú, erős oldalszél annyira eltérítette őket, hogy azt képtelenek voltak elérni. Így végül berepültek a két hegy között egy völgybe, ahol az intenzív leáramlás miatt rohamosan csökkent a magasságuk. A gépparancsnok a behúzott futóval végzett hasra szállás mellett döntött, az irányukba eső, síknak látszó területen, amit jobbról egy erdő, balról egy tanya határolt. Az előírásoknak megfelelően, a földet érés előtt leállították a jobb oldali működő motort és kikapcsolták a repülőgép villamos hálózatát. A HA–LIF 15.15-kor Rican városától 12 km-re, Cerné Voderadynál, egy nagyfeszültségű távvezeték alatt átrepülve, 200 méterre a Zvánovického pataktól, nagy zökkenéssel ért földet, majd a csúszás során a bal szárnyvég vékonyabb fákkal ütközött, amelyek abból egy nagyjából kétméteres darabot letörtek. Sérült a bal oldali csűrőkormány, és a farokkerék is kitört. A megálló gépből a személyzet tagjai kimentették az utasokat. A jelentés egy bolgár hölgy kisebb sérüléséről ír. Balesetükről egy közeli tanyáról tudtak értesítést küldeni, a mintegy 40 kilométerre fekvő prágai repülőtérre. A kiérkező hatóságok mindenkit Prágába szállítottak, ahol a két, egymástól 70 km-es távolságban hasra szállt gép személyzete végül összetalálkozott.

A személyzet tagjai:

Nemeslaki Zoltán parancsnok

Schwanner István másodpilóta

Bojkovszki Vilmos rádiótávirász

Kapitány István (nem azonos, csak névrokon a Malév főpilótával). hajózó-szerelő

Tatár Éva utaskísérő

A csehszlovák hatóságok elsősorban a személyzet tagjait hibáztatták, akik szerintük nem vették figyelembe a földről kapott figyelmeztetéseket a Polnánál húzódó hidegfrontról, annak veszélyességéről, de még a motorok szívótorkának eljegesedését, majd leállását is a személyzet számlájára írták. Elmarasztalták a budapesti meteorológusokat is, hogy nem informálták kellően a személyzetet a közelgő rossz időjárásról. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a hasonló útvonalon repülő OK-WDL lajstromjelű CSA C-47 típusú repülőgépe különösebb gond nélkül elérte Prága repülőterét.

A repülőgép súlyosan megrongálódott, kiselejtezték. Megjegyzés képekhez: a légitársaság neve ez időben már a Malév volt, de a repülőgépen még a MASZOVLET felirat volt látható.

HA-LIG

Forrás: Gara Dezső visszaemlékezései, Magyar Repüléstörténeti Társaság Konferencia anyaga 2007.

1948. szeptember 29-én, Budaörsről, vizsgáztatási céllal startolt a HA-LIG jelű, Li-2T típusú repülőgép. Kiss Istvánnak kellett vizsgát tennie, hogy a kapitányi beosztást elnyerje, vizsgáztatója Bánhidi Antal volt. Dél-Délkeleti szélirány mellett a szokásos leszállási eljárás közben Kiss izgalmában kétszer is túl magasan érkezett és átstartolt. Bánhidi figyelmeztette, ha mégegyszer átstartol, megbuktatja. A repülőgép harmadszor is magasan közelített, hosszúra érkezett, a repülőtér területét elhagyva, kitörte a kerítést, átgurult az úton, felment a vasúti töltésre, ahol úgy állt meg, mintha a síneken közlekedett volna. Személyi sérülés szerencsére nem történt, a repülőgép azonban súlyosan megrongálódott. Kijavították, majd ismét forgalomba állították.

A személyzet tagjai:

Kun Miklós parancsnok

Kiss István másodpilóta

Bánhidi Antal vizsgáztató

.... hajózó-szerelő

HA-LII

Forrás: Aeromagazin 2013. december-2014. január, Zainkó Géza, Václav Pechar.

1954. december 23-án 11 óra 37 perckor a HA-LII jelű, Li-2P típusú repülőgép, 28 utassal a fedélzetén, a Budapest – Prága – Berlin járatra indult. Az indulás előtt a személyzet áttekintette az útvonalra vonatkozó navigációs és meteorológiai adatokat. A személyzet tagjainak visszaemlékezése szerint a földi szolgálatok semmilyen érdemleges körülményre nem hívták fel a figyelmet, úgy tűnt, hogy a járat normális teljesítését semmi sem fogja akadályozni. Václav Pechar kutatása szerint a hidegfront betöréséről szóló előrejelzést már reggel 6 órakor elküldték Prágából Budapestre. A Budapest – Prága szakaszon 2100 méteres magasságon repültek. Brno felett, egy hidegfront felhőzetébe kerültek, villámlást, dörgést, intenzív havazást és erős jegesedést tapasztaltak. A szálantennák leszakadtak a rárakódott jég miatt, így megszűnt a rádióösszeköttetésük. Eljegesedtek a pitot-csövek is, amelyek a sebességmérő műszereknek szolgáltatják az adatokat, így azok téves értéket mutattak. A baj nem járt egyedül, hamarosan jegesedett a motorok szívótorka is, csökkentve azok teljesítményt. A sebesség csökkenés, a 28 utas, és a törzsre rárakódott jég súlya miatt a repülőgép süllyedni kezdett. A körzetben egyre rosszabb időjárás uralkodott, így a személyzet a kényszerleszállás mellett döntött. Mivel rádiózni nem tudtak, ezért kirepültek a felhőből, hogy szabad szemmel tájékozódjanak. Megállapították, hogy Polnát elhagyták, ezért visszafordulva már Brno repülőterét sem tudják elérni. Keresték a környéken található füves katonai repülőteret, de azt két kör megtétele után sem találták meg. Egyre csökkenő magasságuk miatt ekkor már csak egy lehetőségük maradt, a repülőtéren kívül, behúzott főfutókkal történő kényszerleszállás. Gyorsan felkészítették a megrémült utasokat, mert már sok idejük nem maradt a földet érésig. Nagyon alacsonyan, 250 méteren repültek át Kraszné Hory főtere felett. Leállították a motorokat, áramtalanították a gépet, és 14.30-kor Bratanov falu mellett, Havlickuv Brod városától 8,5 kilométerre, egy bokros-cserjés részen, földet értek. Csúszás közben a jobb szárnyvégből letört egy darab, a bal motor leszakadt a motorágyról, és a légcsavarral együtt a motorgondola alá gyűrődött. A személyzet tagjai a motor környékén keletkezett kisebb tüzet a fedélzeti kézi tűzoltó készülékkel gyorsan eloltották. Az utasok sértetlenül megúszták a kényszerleszállást, kivéve egy finn hölgyet, aki a mosdóban tartózkodott, ő medencecsont-törést szenvedett.

A személyzet tagjai:

Sárközi Imre parancsnok

Boda Mihály másodpilóta

Zlatár János (Mátyás) rádiótávirász

Viszkijevics András hajózó-szerelő

A csehszlovák hatóságok elsősorban a személyzet tagjait hibáztatták, akik szerintük nem vették figyelembe a földről kapott figyelmeztetéseket a Polnánál húzódó hidegfrontról, annak veszélyességéről, de még a motorok szívótorkának eljegesedését, majd leállását is a személyzet számlájára írták. Elmarasztalták a budapesti meteorológusokat is, hogy nem informálták kellően a személyzetet a közelgő rossz időjárásról. Hivatkoztak továbbá arra is, hogy a hasonló útvonalon repülő OK-WDL lajstromjelű CSA C-47 típusú repülőgépe különösebb gond nélkül elérte Prága repülőterét.

A repülőgép súlyosan megrongálódott, kiselejtezték. Megjegyzés képekhez: a légitársaság neve ez időben már a Malév volt, de a repülőgépen még a MASZOVLET felirat volt látható.

HA-LIM

Forrás: Paizs Gábor - Magyar légi katasztrófák, saját kutatás.

1957. június 11-én a HA-LIM lajstromjelű, Li-2 típusú, repülőgép 19 utassal, négy főnyi személyzettel Pécsre indult. A 13-as pályairányú, reggel 7 órai felszállást után néhány perccel a jobboldali motor rángatni kezdett, teljesítménye a nullára csökkent. A személyzet, helyesen, a jó motor irányába dőlve, egy bal fordulót kezdett a repülőtér felé, de közben a baloldali motor is rángatni kezdett, durrogott, teljesítménye fokozatosan csökkent. A repülőgép siklórepülésben közeledett a repülőtér felé, de jóval a leszállópálya előtt földetért, és egy, a háborúból megmaradt bombatölcsér földhányásába ütközött. A jobb oldali motor az ütközés következtében leszakadt és kigyulladt, a repülőgép bepördült, majd megállt. A törzs erősen deformálódott, a jobboldali légcsavar a rádiótávirász munkahelye alatt beszakította a burkolatot, szerencsére a távirász az ütközés előtt elhagyta a helyét, így nem sérült meg. Az utasok is kimenekültek a repülőgépből a személyzet segítségével. Egy utast és a másodpilótát kellett elsősegélyben részesíteni. A vizsgálat megállapította, hogy a motorok hibáját, az utat megelőző karbantartás során beépített, nem megfelelő hőértékű gyertyák okozták.

A személyzet tagjai:

Kangyal János parancsnok

Nagy József másodpilóta

Marton Lajos rádiótávirász

Dudás Kálmán hajózó-szerelő

HA-LIO

Forrás: Kocsis Ferenc

1968. április 24-én az MHSZ HA-LIO lajstromjelű, Li-2P típusú repülőgépe Szolnokon benzin leeresztés közben kigyullad és elégett. A leszállás után a repülőgép személyzete jelezte Kocsis Ferencnek, a repülőgép felelősének, hogy a baloldali futómű kinti helyet jelzése nem működik, a zöld lámpa nem világít, izzó csere után sem. A gyanú a futógondolában lévő helyzetjelző kapcsolóra terelődött, melynek környezete erősen szennyezett volt, ezért Kocsis Ferenc kérte segédjét, hogy a rendszeresen alkalmazott módszer szerint csapoljon le egy kis benzint, és tisztítsa meg a kapcsoló környezetét. Eközben a pilótakabinban a papírokat rendezte, amikor kiabálásra, szaladgálásra és füstre lett figyelmes a repülőgép jobb oldali részén. Rásütötte a fedélzeti tűzoltó palackokat, de a keletkezett tűzre nem voltak hatással. Hátra szaladt, de a szétterjedő lángok miatt az ajtón már nem tudott távozni, így a baloldali vészkijáraton hagyta el a repülőgépet. A helyszínem lévő tűzoltó készülékkel sem tudták megfékezni a tüzet, a repülőgép benzintartályai sorra robbantak fel. Mire a tűzoltóegység megérkezett, a repülőgép már menthetetlen volt. A segéd elmondása szerint a leeresztő csap megnyitása után hatalmas lángok csaptak fel, meggátolva a csap elzárását. A tűz a benzinutánpótlás során rohamosan szétterjedt, lehetetlenné téve a beavatkozást. A vizsgálat megállapítása szerint elektrosztatikus kisülés okozta a tüzet.

További képek és részletek a szerzőnél.

HA-TSA

Forrás: Poór Gábor – A TSA egy másik nézőpontból - Magyar Repüléstörténeti Társaság XX. Konferencia anyaga.

A repülőgép 1960. december 16-án Szegedről Budapestre indult négy fő utassal. A szegedi start közben, a nekifutás során, az elemelkedés pillanatában, a repülőgép baloldali alsó része felől erős, tompa durranás hallatszott. A repülőgép azonban már a levegőbe emelkedett, a műszerek nem mutattak semmilyen rendellenességet, a sebesség fokozatosan növekedett. A kapitány megállapította, hogy kidurrant a baloldali kerék, majd kérte a rádióst, az utaskabinból vizsgálja meg jobban a helyzetet. A rádiós megerősítette, hogy valóban a bal kerék durrant ki, és erősen megrongálódott. Jelentést adtak le Ferihegyre a futómű problémáról, majd végig kiengedve maradt kerekekkel repültek. Az utasok látták a sérülést, de szerencsére pánik nem tört ki. A torony a 31-es pálya melletti füves kényszerleszállási helyre javasolta a földetérést, a kemény beton nagyobb veszélyt jelentett volna. A kapitány óvatosan kilebegtetve a jobboldali kerékre tette le a repülőgépet, de amikor 100 km/h körüli értékre csökkent a sebesség, a felhajtóerő megszüntével a bal szárny is leereszkedett, és a sérült kerék is földet ért, métereket szántva a laza talajban. A személyzet a jobboldali kerék blokkolásával megakadályozta a megpördülést, elkerülve ezzel egy komoly veszélyforrást. A repülőgép rövidesen megállt, de a tehetetlenségi nyomaték orra billentette. Szerencsére nem vágódott át, hanem visszahuppant a kerekeire, megtartva orra bukott helyzetét. Az utasok a pilótakabinnál lévő vészkijárati ajtón keresztűl, a személyzet segítségével hagyták el a repülőgépet, szerencsére az ijedtségen kívül komolyabb baj nem történt. Az egyik hölgyutasnak ez volt a második repülése, korábban a HA-LIM kényszerleszállását tapasztalta meg. Nem tudni, utazott-e többet repülőgépen. A személyzet vészhelyzeti tevékenységét elismerték, de legnagyobb dicséretet kollegáiktól kapták.

A személyzet tagjai:

Németh János (Jamesz) parancsnok

Mészáros József másodpilóta

Pál Zoltán gyakorló másodpilóta

Poór Gábor rádiótávirász

Melkvi József hajózó-szerelő

Böfki István gyakorló hajózó-szerelő